Történetek a Múzeumból

Az Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának mulázsgyűjteménye

A bőrgyógyászat önálló orvostudományi ágként a 19. század folyamán különült el a belgyógyászattól, és ekkortól nyílt lehetőség arra, hogy tantárgyi keretek között is oktassák a tudományegyetemeken a bőr- és nemi betegségekkel kapcsolatos ismereteket. Magyarországon a Budapesti Tudományegyetemen 1847-ben fakultatív tárgyként Jacobovics Miksa Móric bőrbujakórtan és szifilológia címmel tartott előadásokat. Az önálló bőrgyógyászati tanszék megalakítása Schwimmer Ernő nevéhez fűződik 1873-ban, majd az első magyar nyelvű tankönyvet is ő adja közre 1894-ben. Nékám Lajos 1898-tól vette át a tanszék, majd a megalakuló klinika vezetését. A klinikán az egyetemi oktatást segítő gyűjtemények is igazgatósága idején álltak fel, sőt a budapesti klinika oktatóközpontként is működött, a mulázsok készítésének módját a vidéki egyetemek munkatársai közül többen itt tanulták meg.[1]

Mansfeld Géza halálának 75. évfordulója alkalmából munkatársunk, Dezső Krisztina és Vértesi Lázár, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára levéltárosa közösen írtak megemlékezést, amely a levéltár honlapján jelent meg. A szöveg eredeti fotók és dokumentumok segítéségével mutatja be Mansfeld Géza életét, munkásságát és az Erzsébet Tudományegyetemhez fűződő viszonyát, amelyet a levéltár jóváhagyásával az alábbi linken osztunk meg.

A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje 1952-ben nyitotta meg kapuit az akkori Pécsi Pedagógiai Főiskola keretei között. A több mint 70 éve tartó működés során számos kiadvány született, amely a kert fejlődését és érdekességeit mutatta be a botanikus szakma és az érdeklődő közönség számára egyaránt. A most következő írás ezekből a művekből válogat.

by Czirják Márton
March 30, 2023April 6, 2023
Történetek a Múzeumból

A pécsi felsőoktatás 20. századi története során már az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülésétől kezdve számos folyóirat jelent meg. Közülük sok megtalálható a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán. Külön figyelmet érdemelnek a hallgatók által készített lapok. Ezeknél a kiadványoknál találhatunk olyanokat, amelyek kizárólag humorral, szórakozással foglalkoznak, de léteztek komolyabb hangvételűek is. A jogászhallgatók által alapított, 1967 és 1992 között megjelenő Glosszátor című lapra az utóbbi volt jellemző. A következő írás erről a lapról szól. Először röviden ismertetem történetének fontosabb állomásait, majd bemutatom, milyen érdekességekkel szolgáltak az egyes lapszámok.

by Méreg Martin
February 20, 2023February 21, 2023
Történetek a Múzeumból

Ha a Pécsi Tudományegyetem egy leendő hallgatója megkérdezi a Széchenyi téren az első járókelőt, hogy merre találja az egyetemet, a járókelő először tanácstalan lesz. Bármennyire is ismeri a várost, nem fog tudni azonnal válaszolni. Visszakérdez, hogy pontosan melyik karról vagy épületről van szó. És ekkor kelet, nyugat vagy északnyugat felé fog mutatni. Az egyetem karai és épületei ugyanis a város különböző pontjain, egymástól gyakran nagy távolságokra helyezkednek el. Ezzel szemben a legtöbb egyetem campusa az adott város egy meghatározott területén koncentrálódik. Ha kívülről nézzük, a mai Pécsi Tudományegyetem térbeli elhelyezkedése nem logikus. Ha pedig valami nem logikus, annak általában történeti oka van. Ezt a történeti okot az egyetem 100 évvel ezelőtti költözésében fedezhetjük fel, amelyben nagy szerepet játszott Klebelsberg Kuno 1922. júliusi látogatása.

by Dezső Krisztina
January 23, 2023January 23, 2023
Történetek a Múzeumból

August Hlond[1] bíboros-hercegprímás a lengyel katolikus egyház egyik legmeghatározóbb személyisége sok szállal kapcsolódott Magyarországhoz, többször is járt hazánkban. A lengyel bíboros magyarországi útjainak céljait és helyszíneit kívánjuk feleleveníteni írásunkban.

by Dezső Krisztina
August 18, 2022August 18, 2022
Történetek a Múzeumból

Az Erzsébet Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa 1934-es határozatában nyári egyetemet hozott létre Keszthelyen. Az intézmény létesítésével az volt a cél, hogy az egyetem munkájába minél szélesebb rétegeket bevonjon, azokkal megismertesse az egyetemen folyó kutatásokat. Elsősorban a hazai művelt közönséget célozták meg, de külföldről is szerettek volna idevonzani érdeklődőket, hiszen a nyári egyetemeknek elsősorban kultúraterjesztő, de emellett propagandajellegük is volt.

by Pálmai Dóra
May 30, 2022June 3, 2022
Történetek a Múzeumból

Az egyetemi énekkar 1926 novemberében alakult meg.[1] Az egyetemi hangversenyek rendezésén felül közreműködtek az egyetemi ünnepélyek lebonyolításában, így ők adták elő az ünnepélyes tanácsülések, különböző avatások, egyetemi istentisztelet alkalmával a Himnuszt és a Hiszekegyet.

Pécsi Egyetemi Énekkarok első hangversenyére 1927. május 28-án fél 9-kor került sor a Pannonia nagytermében. A hangverseny előtti napokban a Pécsi Napló is beharangozta az eseményt. A cikkben kiemelték, mennyire fontos az énekkari tevékenység folytatása az egyetemi évek alatt is, hiszen nemcsak az emberre magára van hatása a zenének, hanem az egyetemi végzetséggel betölthető állásokból visszatekintő egykori énekkari tagok befolyásos pártfogói lehetnek az egyetem eme szervezetének a későbbiekben is.[2]

by Dezső Krisztina
March 31, 2022April 4, 2022
Történetek a Múzeumból

Az Erzsébet Tudományegyetem keretében zajló tudományos ismeretterjesztés több területen is elindult a Pécsre költözés után, például az egyetem tudományos szövetségében, illetve a Marinumban, mellyel blogoldalunkon korábban több írásunk is foglalkozott (Szent Mór Kollégium alapkőletételi ünnepsége , építése , illetve húsvéti lelkigyakorlatok a Maurinumban).

Az 1929-ben megnyitott Szent Mór Kollégiumban is indult egy tudományos ismeretterjesztéssel, az egyetemi hallgatók tudásának bővítésének céljával létrehozott előadássorozat, melyeket később a Maurinum blokkelőadásai címmel hirdettek meg. Az előadásokat a kollégium épületében, az ebédlőben tartották, este ½ 9-kor kezdődtek. A viszonylag késői kezdés oka az volt, hogy ne ütközzön az időpont az egyetemi órákkal.

A kongresszusra való készülődés már a megelőző években megkezdődött. 1937 májusában az eucharisztikus szentév megnyitása alkalmából a pécsi székesegyházban ünnepi istentiszteletet celebráltak, melyre az Erzsébet Tudományegyetem képviselőit is meghívták az egyházmegyétől május 18-án érkezett felkérő levélben. Az eseményen az egyetem képviseletében Bozóky Géza jog- és államtudományi kari prodékán vett részt május 23-án.[1]

Történetek a Múzeumból

Az Erzsébet Tudományegyetem bőrklinikájának mulázsgyűjteménye

75 éve hunyt el Mansfeld Géza kutatóorvos, akadémikus, az Erzsébet Tudományegyetem rektora

Válogatás a PTE Botanikus Kertjéről szóló tudományos és ismeretterjesztő művekből

A Glosszátor című lap története és jelentősége

Klebelsberg Kuno 1922-es pécsi látogatása

August Hlond lengyel bíboros magyarországi látogatásai

Az Erzsébet Tudományegyetem Keszthelyi Nyári Egyeteme

A Pécsi Egyetemi Énekkar rövid története

A Maurinum blokkelőadásai

Az Erzsébet Tudományegyetem képviselőinek részvétele az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus eseményein