August Hlond[1] bíboros-hercegprímás a lengyel katolikus egyház egyik legmeghatározóbb személyisége sok szállal kapcsolódott Magyarországhoz, többször is járt hazánkban. A lengyel bíboros magyarországi útjainak céljait és helyszíneit kívánjuk feleleveníteni írásunkban.
Read More »August Hlond lengyel bíboros magyarországi látogatásai
Az Erzsébet Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa 1934-es határozatában nyári egyetemet hozott létre Keszthelyen. Az intézmény létesítésével az volt a cél, hogy az egyetem munkájába minél szélesebb rétegeket bevonjon, azokkal megismertesse az egyetemen folyó kutatásokat. Elsősorban a hazai művelt közönséget célozták meg, de külföldről is szerettek volna idevonzani érdeklődőket, hiszen a nyári egyetemeknek elsősorban kultúraterjesztő, de emellett propagandajellegük is volt.
Read More »Az Erzsébet Tudományegyetem Keszthelyi Nyári Egyeteme
Az egyetemi énekkar 1926 novemberében alakult meg.[1] Az egyetemi hangversenyek rendezésén felül közreműködtek az egyetemi ünnepélyek lebonyolításában, így ők adták elő az ünnepélyes tanácsülések, különböző avatások, egyetemi istentisztelet alkalmával a Himnuszt és a Hiszekegyet.
Pécsi Egyetemi Énekkarok első hangversenyére 1927. május 28-án fél 9-kor került sor a Pannonia nagytermében. A hangverseny előtti napokban a Pécsi Napló is beharangozta az eseményt. A cikkben kiemelték, mennyire fontos az énekkari tevékenység folytatása az egyetemi évek alatt is, hiszen nemcsak az emberre magára van hatása a zenének, hanem az egyetemi végzetséggel betölthető állásokból visszatekintő egykori énekkari tagok befolyásos pártfogói lehetnek az egyetem eme szervezetének a későbbiekben is.[2]
Read More »A Pécsi Egyetemi Énekkar rövid története
Az Erzsébet Tudományegyetem keretében zajló tudományos ismeretterjesztés több területen is elindult a Pécsre költözés után, például az egyetem tudományos szövetségében, illetve a Marinumban, mellyel blogoldalunkon korábban több írásunk is foglalkozott (Szent Mór Kollégium alapkőletételi ünnepsége , építése , illetve húsvéti lelkigyakorlatok a Maurinumban).
Az 1929-ben megnyitott Szent Mór Kollégiumban is indult egy tudományos ismeretterjesztéssel, az egyetemi hallgatók tudásának bővítésének céljával létrehozott előadássorozat, melyeket később a Maurinum blokkelőadásai címmel hirdettek meg. Az előadásokat a kollégium épületében, az ebédlőben tartották, este ½ 9-kor kezdődtek. A viszonylag késői kezdés oka az volt, hogy ne ütközzön az időpont az egyetemi órákkal.
Read More »A Maurinum blokkelőadásai
A kongresszusra való készülődés már a megelőző években megkezdődött. 1937 májusában az eucharisztikus szentév megnyitása alkalmából a pécsi székesegyházban ünnepi istentiszteletet celebráltak, melyre az Erzsébet Tudományegyetem képviselőit is meghívták az egyházmegyétől május 18-án érkezett felkérő levélben. Az eseményen az egyetem képviseletében Bozóky Géza jog- és államtudományi kari prodékán vett részt május 23-án.[1]
Read More »Az Erzsébet Tudományegyetem képviselőinek részvétele az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus eseményein
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2021. szeptember 13-án nyílott kiállításon a pécsi peacemaker-terápia kezdeteinek történetét ismerhetik meg a látogatók. A poszterek a pécsi eredményeket, statisztikákat az 1971-től induló beavatkozásokban közreműködő klinikákat, sebészeket, professzorokat, orvosokat mutatják be. A tárlókban a legkorábbi pacemakerektől a közelmúltban használt eszközökig, ritkaságokig ad teljes képet a kiállítás a terápiás eszközök fejlődéséről. A pacemakerek mellett a működésükhöz elengedhetetlen programozókat is meg lehet tekinteni.
A kiállítás 2021. december végéig tekinthető meg a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Szigeti úti aulájában.
Read More »A pacemaker terápia kezdete és a folytatás Pécsett
Az Erzsébet Tudományegyetem közművelődési tevékenysége
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyban nyitotta meg kapuit. Az elsőként felállított jogi kar 1914 októberében kezdte meg első félévét. A bölcsészkaron csak az 1917/18-as tanévben, míg az orvostudományi karon 1918 szeptemberében kezdődött meg az oktató munka. Az első időszakban az oktatás feltételeinek (tanszemélyzet, elhelyezés) megoldására kellett koncentrálni, majd a világháború következtében még nehezebbé az egyetem működése. Ezért ezekben az években a közművelődési tevékenységre még nem volt elég kapacitás. Azonban a háborús jótékonysági előadások tartásában, matinék szervezésében az egyetem is kivette részét, ha mással nem is, helyiségek átengedésével segítette a jótékonysági szervezetek munkáját.
Read More »„Az egyetemeknek kulturális feladata nemcsupán a tantermekre szorítkozik, hanem a társadalmi életre is” – A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének tevékenysége
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó lenne egy kis ismertetőt írni az ajándékról. Ahogy nyomoztunk, kiderült, hogy a mikroszkóp ugyan Környey professzoré volt, de nem az ő családjától, hanem Gulya Lászlóné lányától, Bognár Józsefnétől kaptuk az adományt. A mikroszkópot a klinikaigazgató professzor utolsó munkanapján adta ajándékba legkedvesebb szövettani asszisztensének, Gulya Lászlónénak. Guseo András, már harmadéves hallgatóként részt vett a neuropatológiai laboratórium munkájában, majd később a labor vezetője is volt, nemcsak Környey Istvánnal, hanem Gulyáné Babával is sok éveken át munkakapcsolatban volt. Felkérésünkre írta meg emlékeit a klinikán folyó laboratóriumi munkáról. [Dezső Krisztina]
Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére
A Szepesy utca 3. alatti épületben évek óta kering egy orvosi táska a kollégák között, néha csak a szobák polcán elhelyezve, hogy szem előtt legyen, de mégis elfeledkezve róla, hogy egy bejegyzésben megmutassuk olvasóinknak, milyen kincseket rejt a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. A táska egy baranyai hölgyé volt, Ternai Jánosné Géczi Mária egykor bábaként szolgált.
Read More »Egy baranyai bába élete, naplója és táskája
2020. október 4-én Ifj. Reuter Camillo erdőmérnök, természetvédő, nyelvész születésének századik évfordulóján emléktábla-avatással emlékeztek meg az Országos Erdészeti Egyesület Baranya Megyei Helyi Csoportjának szervezésében a Mecsekerdő pécsi székháza előtt. Az emléktábla-avatás után a Reuter Camillo: A mecsek titkai. Baranya helyneveinek világa című kötetet mutatta be a könyv szerkesztője, Sonnevend Imre. A kötetben ifj. Reuter Camillo mintegy 56 nyelvészeti jellegű tanulmányát találjuk meg a 157 általa írott értekezésből.