Skip to content

A 34. Eucharisztikus Világkongresszus első napja (1938. május 26.)

Az eucharisztikus kongresszus első napja, áldozócsütörtök kiemelt ünnepe volt a gyermekek és fiatalok tömeges áldozása a Hősök terén. Az eseményen hatéves kortól vettek részt az első áldozók, és általában 18-20 éves korig az ifjúság. Az rendezvény nem maradt el látványban az előző napi nyitó nagygyűléstől, hiszen a különböző egyesületek, iskolák, cserkészek egyenruháikban a vidéki fiatalság pedig népviseletben vonult fel. Az 1938-as emlékkönyv így számolt be a látványos felvonulásról: „hat-nyolcéves leányoktól a tizennyolcévesekig, inasleányoktól előkelő intézetek növedékeig; a falusi leányok égő virágmezői és apácanoviciák fehér, szürke, kék és fekete galambcsapatai, cserkészek és tarkainges virágos-kalapos, falusi fiúk ülnek és térdelnek, az ének és az ég alatt, miközben felettük, a főoltár magasságában Verdier bíboros, Páris érseke mondja a szentmisét […]

Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus első napja (1938. május 26.)

A 34. Eucharisztikus Világkongresszus nyitó napja (1938. május 25.)

Folytatjuk tegnap megkezdett sorozatunkat, mely az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus eseményeit mutatja be. Az 34. eucharisztikus kongresszus hivatalosan 1938. május 26-tól 29-ig tartott. Azonban a találkozóhoz kapcsolódó események már korábban megkezdődtek.

Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus nyitó napja (1938. május 25.)

Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus előzményei

Szent Imre emlékév

1938 májusában zajlott Budapesten a 34. nemzetközi eucharisztikus kongresszus, idén ismét Budapest ad otthont az 52. ilyen rendezvénynek. A Klimo Könyvtárban az 1938-as kongresszus emlékét szeretnénk megidézni hamarosan nyíló kiállításunkkal. A tárlathoz kapcsolódó írásainkban az Eucharisztikus Világkongresszus előzményeit és történetét mutatjuk be olvasóinknak. Az első írásban az 1930-ban rendezett, az Eucharisztikus Világkongresszus előzményének és akár főpróbájának is tartható Szent Imre emlékévre emlékezünk.

Read More »Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus előzményei

Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén

A Klimo Könyvtár hamarosan megnyíló Afrikáról európai szemmel című kiállításában egy érdekes kis kötetet láthatnak majd a látogatók. A könyvet Kis János adta ki, a Pesti Trattner nyomdában jelent meg 1816-ban. Kis János (1770–1846) szerkesztette azt a nyolc kötetes sorozatot, mely a Nevezetes utazások tárháza címet kapta. Elsőként Mungo Park gambiai utazásáról szóló rész jelent meg Park utazása Afrika belső tartományaiban, Burbon, Frantzia s Javan szigeteiről és Dahom-országról címmel.

Read More »Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén

Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?

Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a Föld körül. A nyitást azóta többször is kénytelenek voltunk elhalasztani. A kiállításban könyvtárunk állományának segítségével azt szeretnénk megmutatni egy-egy híres utazó életén keresztül, hogy milyen különféle okokból keltek útra a régebbi korok emberei, amikor az utazás még nem számított széles körben elterjedt, mindennapi jelenségnek. Ezekben a napokban az utazás szintén nem számít magától értetődő tevékenységek, a jelenlegi korlátozások ezt a terültet érintik leginkább. Ezért is gondoltuk, ha már a valóságban nem is utazhatunk egy ideig, a készülő kiállítás apropóján – egy-egy megelelőlegezett blogbejegyzés erejéig – képzeletben végigkövethetjük néhány híres utazó kalandjait. Hogy magát a kiállítást mikor tudjuk megnyitni, még senki sem tudja megmondani, de addig is folytatjuk az előkészítő munkálatokat.

Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?

Földrajzi témájú könyvek a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont digitális gyűjteményében

A 2021. április 9-én megrendezésre kerülő Földrajz Éjszakája alkalmából készítettünk egy összeállítást, amelyben könyvtárunk digitális gyűjteményében, a Digitálián található, szabadon hozzáférhető, földrajzi témájú könyveinket mutatjuk be. Összesen 17 darab ilyen művet találtunk, ez lehetne jóval több is, de kezdetnek talán megteszi. A közzététel lehetőségeit első sorban a szerzői jog keretei szabják meg, ezért most leginkább régebbi könyveket tudunk ajánlani. (Ebben az ajánlóban a Digitália belső, könyvtári terminálról elérhető földrajzi témájú könyvei nem szerepelnek. Csak a végén tettünk egy kivételt…)

Read More »Földrajzi témájú könyvek a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont digitális gyűjteményében

“Üdvözlettel….” – Gyógyfürdők a Reuter-képeslapgyűjteményben.

A bemutatóban a 2016-os „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra című időszaki kiállításunk anyagát elevenítjük fel. A kiállításban a látogatók különböző típusú források (pl. könyvek, plakátok, dísztárgyak, vízminták,… Read More »“Üdvözlettel….” – Gyógyfürdők a Reuter-képeslapgyűjteményben.

Egy baranyai bába élete, naplója és táskája

7. kép – A bábatáska és a benne lévő eszközök (Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény)

A Szepesy utca 3. alatti épületben évek óta kering egy orvosi táska a kollégák között, néha csak a szobák polcán elhelyezve, hogy szem előtt legyen, de mégis elfeledkezve róla, hogy egy bejegyzésben megmutassuk olvasóinknak, milyen kincseket rejt a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. A táska egy baranyai hölgyé volt, Ternai Jánosné Géczi Mária egykor bábaként szolgált.

Read More »Egy baranyai bába élete, naplója és táskája

Bibliák a Klimo Könyvtárban

2008-ban a Biblia évében nyitottuk meg a Klimo Könyvtárban található Bibliákat bemutató tárlatunkat. Korábbi kiállításainkra visszatekintő sorozatunkat ezen kiállítás ismertetésével folytatjuk.

A Biblia az európai kultúra egyik alappillére, amelyet nem csupán a zsidó és a keresztény vallás kanonizált gyűjteményeként tartanak számon, hanem az emberiség évezredeken át felhalmozott tudásának összefoglalójaként is. Erre utal az eredeti görög, a byblion többes számú szó jelentése: könyvek. Ez a kifejezés, összetett jelentése révén a műfaji sokszínűséget is magában hordozza. Így megtalálhatók benne a mítosz, a monda és a legenda jellegzetességei mellett a példázatos elbeszélések, a himnuszok, az erkölcsi mondanivalót tartalmazó filozófiai példabeszédek, végül helyet kaptak a közmondások és a találós kérdések is. A zsoltárok és a jeremiádok műfajának megszületése pedig magának a Bibliának köszönheti kialakulását. A Biblia két, markánsan elkülöníthető részre osztható: az Ó- és Újszövetségre.

Read More »Bibliák a Klimo Könyvtárban