Az azonos című kiállításhoz kapcsolódó digitális tartalmak.
A korszak egyik sajátos kordokumentuma a filmhíradó, amelyek elérhetőek online is az érdeklődőknek.
Az alábbi válogatásba olyan felvételek kerültek be, amelyek Klebelsberg Kunóhoz és a magyar egyetemekhez kapcsolódnak.
A blogbejegyzés a Történeti Gyűjtemények Osztályán, a Klimo Könyvtár termeiben rendezett azonos című kiállítást mutatja be, amely 2023. március 31-ig lesz megtekinthető.
Az Erzsébet Tudományegyetem könyvtárát a beszerzéseken túl jelentős magánadományok is bővítették, amelyeknek egy kicsi, de figyelemre méltó részét mutatjuk be bejegyzésünkben. A kiállításban látható kották többsége Ambrozovics Dezső és felesége, valamint a Latinovits-Horthy család ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménnyé szervezése a Művészeti Kar Könyvtárának régi adóssága volt. A formálódó gyűjtemény a könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetem történetiségét tekintve bizonyosan nem tartoznak a legfontosabb dokumentumok közé, ugyanakkor az egyetemi emlékezet számára, annak művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai lehetnek.
Read More »A bécsi klasszikától a „Vasparipa csárdásig” – Litografált címlapok, kottaritkaságok a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának kottagyűjteményében
A kiállítás célja, hogy bemutassuk Klebelsberg Kuno támogatását a három vidéki egyetem fennmaradása és fejlesztése érdekében.
A tárlókban változatos dokumentumtípusok (levelek, látványtervek, újságcikkek, beszédek, karikatúrák) segítségével járjuk körbe az egyetemek elhelyezésének kérdését, mutatjuk be az építkezéseket. Kiemeltük továbbá Klebelsberg díszdoktorrá avatásait, illetve a Collegium Hungaricum intézményét, mely vitrinbe az ösztöndíjat elnyert, később a három egyetemen oktató személyekről készült egy gyűjtés. A kiállítás talán legimpozánsabb darabjai a kultuszminiszter által a pécsi egyetemi templomnak készítetett és ajándékozott papi díszöltözet darabjai és misés kehely. A kiállítás lezárásaként Klebelsberg halálával és emlékezetével kapcsolatos anyagok kerülnek bemutatásra.
2021 június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján nyitottuk meg időszaki kiállításunkat a Klimo Könyvtárban, mely az 1938 májusában Budapesten megrendezett XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusnak állít emléket. A tárlaton bemutatásra kerülnek az 1938-as budapesti kongresszus emlékei mellett a korábbi Szent Imre emlékév és a szintén 1938-ban tartott Szent István emlékév eseményei is. Végül a pécsi 1938-as események felelevenítésével zárul a tárlat.
Read More »34. Eucharisztikus Világkongresszus virtuális kiállítása
A kongresszusra való készülődés már a megelőző években megkezdődött. 1937 májusában az eucharisztikus szentév megnyitása alkalmából a pécsi székesegyházban ünnepi istentiszteletet celebráltak, melyre az Erzsébet Tudományegyetem képviselőit is meghívták az egyházmegyétől május 18-án érkezett felkérő levélben. Az eseményen az egyetem képviseletében Bozóky Géza jog- és államtudományi kari prodékán vett részt május 23-án.[1]
Read More »Az Erzsébet Tudományegyetem képviselőinek részvétele az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus eseményein
Charles Darwin 1831. december 27-én indult öt évig tartó világ körüli utazására a Beagle nevű háromárbócos vitorlás fedélzetén. Ez az utazás nemcsak Darwin életét változtatta meg, hanem az emberiségnek az… Read More »Charles Darwin Föld körüli útja
Sajnovics Jánost (1733–1785) elsősorban úgy ismerjük, mint aki a magyar és a lapp nyelv összehasonlítása alapján elsőként bizonyította a magyar nyelv finnugor nyelvrokonságát. Ezt az eredményét azóta a történeti összehasonlító nyelvészet igazolta, bár a nyelvrokonság kérdésében újra és újra fellángolnak a viták – igaz, gyakran nem nyelvészeti vonalon. Jelen bejegyzés nem ehhez a vitához kíván hozzájárulni, hanem azzal a Norvégia északi részébe indított expedícióval foglalkozik, amelynek során megszületett Sajnovics műve, a Demonstratio. A könyv és az utazás története azért is érdekes, mert résztvevői eredetileg nem nyelvészeti terepmunkára készültek…
Read More »Sajnovics János csillagászati és nyelvészeti megfigyelései az északi sarkkörön túl
Bár a 34. Eucharisztikus Világkongresszus rendezvényei 1938. május 29-én véget értek, az ünnepségek azonban még nem, hiszen a kongresszus zárónapja után indultak meg a Szent István emlékév megemlékezései.
Május 30-án a Szent István jobbjának megtalálását ünnepli a katolikus egyház. Ezért választották ezt a napot az emlékév kezdőnapjaként. A Szent Jobbot a reggeli órákban átvitték őrzési helyéről a Kúria nagycsarnokába, ahonnan egyházi körmenetben vitték a Parlament főbejáratához, az itt felépített oltárhoz. A bíboros-legátus miséje közben pedig felhangzott a felajánló imádság, amellyel Magyarország hercegprímása felajánlotta az országot Jézus Szent Szívének: „Fogadd magyar Hazánknak, melyet ebben az évben világraszóló nagy dicsőséged színhelyéül választottál, teljes odaadását és felajánlását, mellyel a mai napon Szentséges Szívednek szenteli magát. Nemcsak oltalmad alá helyezzük nemzetünk minden ügyét, vállalkozását és testi-lelki boldogulását, hanem egyúttal szent ígéretet is teszünk, hogy mindenben törvényeid szerint járunk el és példát adunk arra, hogyan kell tanításodat és parancsaidat a magán- és a közéletben megvalósítani. Áldd meg, édes Jézus, egész országunk, annak minden családját és intézményét és valamennyiünket egyenként most és mindörökké.”[1]
Read More »A Szent István emlékév megnyitása (1938. május 30.)
A 34. Eucharisztikus Világkongresszus csúcspontját kétségkívül a vasárnapi záróünnepségek alkották. Reggel az Ünnepi Csarnokban a KALOT (Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága) 15.000 fős tagságának gyűlését tartották meg. A fiatatok az egyleti zászlók alatt, a menet élén hatalmas búzakalászos kereszttel vonultak az ünnepség színhelyére. Gábor Miklós kiszombori gazdalegény nyitotta meg a nagygyűlést, aki arról beszélt, hogy milyen nagy az alkotni vágyás, megújulás vágya a falusi fiatalokban. Az ipari munkásság nevében Csurgay István köszönötte a faluról érkezett vendégeket. Marschall Ferenc volt földművelődésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet: „Ez a nagygyűlés több egy vasárnapi aktusnál, mert ebben a teremben a falu tett tanuságot arról, hogy nem tágított a kétezer esztendős krisztusi és a magyar igazság mellől. És ezzel ez a gyűlés történelmi jelentőségű eseménnyé vált. Történelmi biztosítékot látok a falu hűségnyilatkozatában, hogy ennek a nemzetnek lesz jövője, mert ez a magyar ifjúság a magyar jövendő, Krisztusból merít erőt és hitet.”[1]
Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus negyedik napja, a búcsúzás vasárnapja (1938. május 29.)
Ezen a napon az Ünnepi Csarnokban a magyar leányifjúság gyűlésével indultak a programok. Mintegy 45 ezer fiatal lány töltötte meg a termet, ahol a középiskolások műsorát tekinthették meg a vidékről érkezett vendégek. Az eseményt megtisztelte jelenlétével József főherceg és felesége, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, Hász István tábori püspök és Mészáros János érseki helytartó is. Az ünnepség részt vevőit elsőként Stadler Frida, az Actio Catholica leánytagozatának vezetője köszöntötte, majd röviden felvázolta az ünnepség előkészítésének munkálatait, később Shvoy püspök üdvözölte a jelenlévőket, kérve őket, hogy életük minden szakában tartsák meg az eleven kapcsolatot az eucharisztiával. Végül Pintér László kalocsai teológia tanár ismertette az élőképjáték tartalmát, melyben női szentek életéből vett jeleneteket keltettek életre a szereplők.[1]
Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus harmadik napja (1938. május 28.)