Skip to content

A Pécsi Egyetemi Énekkar rövid története

Az egyetemi énekkar 1926 novemberében alakult meg.[1] Az egyetemi hangversenyek rendezésén felül közreműködtek az egyetemi ünnepélyek lebonyolításában, így ők adták elő az ünnepélyes tanácsülések, különböző avatások, egyetemi istentisztelet alkalmával a Himnuszt és a Hiszekegyet.  

Pécsi Egyetemi Énekkarok első hangversenyére 1927. május 28-án fél 9-kor került sor a Pannonia nagytermében. A hangverseny előtti napokban a Pécsi Napló is beharangozta az eseményt. A cikkben kiemelték, mennyire fontos az énekkari tevékenység folytatása az egyetemi évek alatt is, hiszen nemcsak az emberre magára van hatása a zenének, hanem az egyetemi végzetséggel betölthető állásokból visszatekintő egykori énekkari tagok befolyásos pártfogói lehetnek az egyetem eme szervezetének a későbbiekben is.[2]

Read More »A Pécsi Egyetemi Énekkar rövid története

Írók és tudósok dedikált kötetei Kerényi Károly könyvtárában

Öt évvel ezelőtt, 2017-ben megjelent egy bejegyzés „Kerényi Károlynak hálás, barátságos érzülettel – Thomas Mann dedikált kötetei Kerényi Károly könyvtárában” címmel. A Kerényi-könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztályán őrzött különleges példányai között van azonban jó néhány, amelyek nemcsak Thomas Mann, hanem magyar írók, költők és tudósok kézjegyeit is őrzik. Németh László, Szerb Antal, Ottlik Géza, Pilinszky János, Fenyő Miksa, Szondi Lipót, Szabó Magda, Devecseri Gábor és Radnóti Miklós egyaránt elküldték számára frissen megjelent műveiket, amelyeket dedikációjukkal is elláttak. Ezek a rövid bejegyzések alapján arról kaphatunk egy vázlatos képet, milyen viszony fűzte őket Kerényi Károlyhoz.

Read More »Írók és tudósok dedikált kötetei Kerényi Károly könyvtárában

A Maurinum blokkelőadásai

Az Erzsébet Tudományegyetem keretében zajló tudományos ismeretterjesztés több területen is elindult a Pécsre költözés után, például az egyetem tudományos szövetségében, illetve a Marinumban, mellyel blogoldalunkon korábban több írásunk is foglalkozott (Szent Mór Kollégium alapkőletételi ünnepsége , építése , illetve húsvéti lelkigyakorlatok a Maurinumban).

Az 1929-ben megnyitott Szent Mór Kollégiumban is indult egy tudományos ismeretterjesztéssel, az egyetemi hallgatók tudásának bővítésének céljával létrehozott előadássorozat, melyeket később a Maurinum blokkelőadásai címmel hirdettek meg. Az előadásokat a kollégium épületében, az ebédlőben tartották, este ½ 9-kor kezdődtek. A viszonylag késői kezdés oka az volt, hogy ne ütközzön az időpont az egyetemi órákkal.

Read More »A Maurinum blokkelőadásai

Az Erzsébet Tudományegyetem képviselőinek részvétele az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus eseményein

A kongresszusra való készülődés már a megelőző években megkezdődött. 1937 májusában az eucharisztikus szentév megnyitása alkalmából a pécsi székesegyházban ünnepi istentiszteletet celebráltak, melyre az Erzsébet Tudományegyetem képviselőit is meghívták az egyházmegyétől május 18-án érkezett felkérő levélben. Az eseményen az egyetem képviseletében Bozóky Géza jog- és államtudományi kari prodékán vett részt május 23-án.[1]

Read More »Az Erzsébet Tudományegyetem képviselőinek részvétele az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus eseményein

Zechmeister László emlékezete

1972. február 28-án, 50 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Zechmeister László a pécsi Erzsébet Tudományegyetem professzora.

 1889. március 14-én született Győrben, ahol édesapja Zechmeister Károly volt a polgármester. Édesanyja Mocsáry Irén volt. A középiskolát Győrben végezte el az állami főreál iskolában. Egyetemi tanulmányait Zürichben folytatta, ahol 1911-ben vegyészmérnöki, majd 1913-ban műszaki doktori oklevelet szerzett. 1912 és 1914 között Berlinben a Kaiser Wilhelm Intézetben dolgozott Richard Willstätter professzor mellett, először mint tanársegéd, majd adjunktus. Az első világháború alatt gyalogostisztként teljesített szolgálatot, de orosz hadifogságba esett. A hazatérés után tudományos vizsgálatokkal foglalkozott, majd a Chinoin gyár laboratóriumának és kutató osztályának lett a vezetője. 1921 és 1923 között Koppenhágában is dolgozott Niels Bjerrum professzor laboratóriumában. 1922. október 3-án nevezték ki az Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává.[1]

Read More »Zechmeister László emlékezete

A pacemaker terápia kezdete és a folytatás Pécsett

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2021. szeptember 13-án nyílott kiállításon a pécsi peacemaker-terápia kezdeteinek történetét ismerhetik meg a látogatók. A poszterek a pécsi eredményeket, statisztikákat az 1971-től induló beavatkozásokban közreműködő klinikákat, sebészeket, professzorokat, orvosokat mutatják be. A tárlókban a legkorábbi pacemakerektől a közelmúltban használt eszközökig, ritkaságokig ad teljes képet a kiállítás a terápiás eszközök fejlődéséről. A pacemakerek mellett a működésükhöz elengedhetetlen programozókat is meg lehet tekinteni.

A kiállítás 2021. december végéig tekinthető meg a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Szigeti úti aulájában.

Read More »A pacemaker terápia kezdete és a folytatás Pécsett

„Az egyetemeknek kulturális feladata nemcsupán a tantermekre szorítkozik, hanem a társadalmi életre is” – A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének tevékenysége

Az Erzsébet Tudományegyetem közművelődési tevékenysége

A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyban nyitotta meg kapuit. Az elsőként felállított jogi kar 1914 októberében kezdte meg első félévét. A bölcsészkaron csak az 1917/18-as tanévben, míg az orvostudományi karon 1918 szeptemberében kezdődött meg az oktató munka. Az első időszakban az oktatás feltételeinek (tanszemélyzet, elhelyezés) megoldására kellett koncentrálni, majd a világháború következtében még nehezebbé az egyetem működése. Ezért ezekben az években a közművelődési tevékenységre még nem volt elég kapacitás. Azonban a háborús jótékonysági előadások tartásában, matinék szervezésében az egyetem is kivette részét, ha mással nem is, helyiségek átengedésével segítette a jótékonysági szervezetek munkáját.

Read More »„Az egyetemeknek kulturális feladata nemcsupán a tantermekre szorítkozik, hanem a társadalmi életre is” – A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének tevékenysége

Sajnovics János csillagászati és nyelvészeti megfigyelései az északi sarkkörön túl

Sajnovics Jánost (1733–1785) elsősorban úgy ismerjük, mint aki a magyar és a lapp nyelv összehasonlítása alapján elsőként bizonyította a magyar nyelv finnugor nyelvrokonságát. Ezt az eredményét azóta a történeti összehasonlító nyelvészet igazolta, bár a nyelvrokonság kérdésében újra és újra fellángolnak a viták – igaz, gyakran nem nyelvészeti vonalon. Jelen bejegyzés nem ehhez a vitához kíván hozzájárulni, hanem azzal a Norvégia északi részébe indított expedícióval foglalkozik, amelynek során megszületett Sajnovics műve, a Demonstratio. A könyv és az utazás története azért is érdekes, mert résztvevői eredetileg nem nyelvészeti terepmunkára készültek…

Read More »Sajnovics János csillagászati és nyelvészeti megfigyelései az északi sarkkörön túl

A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére

2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó lenne egy kis ismertetőt írni az ajándékról. Ahogy nyomoztunk, kiderült, hogy a mikroszkóp ugyan Környey professzoré volt, de nem az ő családjától, hanem Gulya Lászlóné lányától, Bognár Józsefnétől kaptuk az adományt. A mikroszkópot a klinikaigazgató professzor utolsó munkanapján adta ajándékba legkedvesebb szövettani asszisztensének, Gulya Lászlónénak. Guseo András, már harmadéves hallgatóként részt vett a neuropatológiai laboratórium munkájában, majd később a labor vezetője is volt, nemcsak Környey Istvánnal, hanem Gulyáné Babával is sok éveken át munkakapcsolatban volt. Felkérésünkre írta meg emlékeit a klinikán folyó laboratóriumi munkáról. [Dezső Krisztina]

Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére