Skip to content

A Maurinum blokkelőadásai

Az Erzsébet Tudományegyetem keretében zajló tudományos ismeretterjesztés több területen is elindult a Pécsre költözés után, például az egyetem tudományos szövetségében, illetve a Marinumban, mellyel blogoldalunkon korábban több írásunk is foglalkozott (Szent Mór Kollégium alapkőletételi ünnepsége , építése , illetve húsvéti lelkigyakorlatok a Maurinumban).

Az 1929-ben megnyitott Szent Mór Kollégiumban is indult egy tudományos ismeretterjesztéssel, az egyetemi hallgatók tudásának bővítésének céljával létrehozott előadássorozat, melyeket később a Maurinum blokkelőadásai címmel hirdettek meg. Az előadásokat a kollégium épületében, az ebédlőben tartották, este ½ 9-kor kezdődtek. A viszonylag késői kezdés oka az volt, hogy ne ütközzön az időpont az egyetemi órákkal.

Read More »A Maurinum blokkelőadásai

Az Erzsébet Tudományegyetem képviselőinek részvétele az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus eseményein

A kongresszusra való készülődés már a megelőző években megkezdődött. 1937 májusában az eucharisztikus szentév megnyitása alkalmából a pécsi székesegyházban ünnepi istentiszteletet celebráltak, melyre az Erzsébet Tudományegyetem képviselőit is meghívták az egyházmegyétől május 18-án érkezett felkérő levélben. Az eseményen az egyetem képviseletében Bozóky Géza jog- és államtudományi kari prodékán vett részt május 23-án.[1]

Read More »Az Erzsébet Tudományegyetem képviselőinek részvétele az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus eseményein

Zechmeister László emlékezete

1972. február 28-án, 50 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Zechmeister László a pécsi Erzsébet Tudományegyetem professzora.

 1889. március 14-én született Győrben, ahol édesapja Zechmeister Károly volt a polgármester. Édesanyja Mocsáry Irén volt. A középiskolát Győrben végezte el az állami főreál iskolában. Egyetemi tanulmányait Zürichben folytatta, ahol 1911-ben vegyészmérnöki, majd 1913-ban műszaki doktori oklevelet szerzett. 1912 és 1914 között Berlinben a Kaiser Wilhelm Intézetben dolgozott Richard Willstätter professzor mellett, először mint tanársegéd, majd adjunktus. Az első világháború alatt gyalogostisztként teljesített szolgálatot, de orosz hadifogságba esett. A hazatérés után tudományos vizsgálatokkal foglalkozott, majd a Chinoin gyár laboratóriumának és kutató osztályának lett a vezetője. 1921 és 1923 között Koppenhágában is dolgozott Niels Bjerrum professzor laboratóriumában. 1922. október 3-án nevezték ki az Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává.[1]

Read More »Zechmeister László emlékezete

A pacemaker terápia kezdete és a folytatás Pécsett

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2021. szeptember 13-án nyílott kiállításon a pécsi peacemaker-terápia kezdeteinek történetét ismerhetik meg a látogatók. A poszterek a pécsi eredményeket, statisztikákat az 1971-től induló beavatkozásokban közreműködő klinikákat, sebészeket, professzorokat, orvosokat mutatják be. A tárlókban a legkorábbi pacemakerektől a közelmúltban használt eszközökig, ritkaságokig ad teljes képet a kiállítás a terápiás eszközök fejlődéséről. A pacemakerek mellett a működésükhöz elengedhetetlen programozókat is meg lehet tekinteni.

A kiállítás 2021. december végéig tekinthető meg a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Szigeti úti aulájában.

Read More »A pacemaker terápia kezdete és a folytatás Pécsett

„Az egyetemeknek kulturális feladata nemcsupán a tantermekre szorítkozik, hanem a társadalmi életre is” – A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének tevékenysége

Az Erzsébet Tudományegyetem közművelődési tevékenysége

A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyban nyitotta meg kapuit. Az elsőként felállított jogi kar 1914 októberében kezdte meg első félévét. A bölcsészkaron csak az 1917/18-as tanévben, míg az orvostudományi karon 1918 szeptemberében kezdődött meg az oktató munka. Az első időszakban az oktatás feltételeinek (tanszemélyzet, elhelyezés) megoldására kellett koncentrálni, majd a világháború következtében még nehezebbé az egyetem működése. Ezért ezekben az években a közművelődési tevékenységre még nem volt elég kapacitás. Azonban a háborús jótékonysági előadások tartásában, matinék szervezésében az egyetem is kivette részét, ha mással nem is, helyiségek átengedésével segítette a jótékonysági szervezetek munkáját.

Read More »„Az egyetemeknek kulturális feladata nemcsupán a tantermekre szorítkozik, hanem a társadalmi életre is” – A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének tevékenysége

Sajnovics János csillagászati és nyelvészeti megfigyelései az északi sarkkörön túl

Sajnovics Jánost (1733–1785) elsősorban úgy ismerjük, mint aki a magyar és a lapp nyelv összehasonlítása alapján elsőként bizonyította a magyar nyelv finnugor nyelvrokonságát. Ezt az eredményét azóta a történeti összehasonlító nyelvészet igazolta, bár a nyelvrokonság kérdésében újra és újra fellángolnak a viták – igaz, gyakran nem nyelvészeti vonalon. Jelen bejegyzés nem ehhez a vitához kíván hozzájárulni, hanem azzal a Norvégia északi részébe indított expedícióval foglalkozik, amelynek során megszületett Sajnovics műve, a Demonstratio. A könyv és az utazás története azért is érdekes, mert résztvevői eredetileg nem nyelvészeti terepmunkára készültek…

Read More »Sajnovics János csillagászati és nyelvészeti megfigyelései az északi sarkkörön túl

A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére

2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó lenne egy kis ismertetőt írni az ajándékról. Ahogy nyomoztunk, kiderült, hogy a mikroszkóp ugyan Környey professzoré volt, de nem az ő családjától, hanem Gulya Lászlóné lányától, Bognár Józsefnétől kaptuk az adományt. A mikroszkópot a klinikaigazgató professzor utolsó munkanapján adta ajándékba legkedvesebb szövettani asszisztensének, Gulya Lászlónénak. Guseo András, már harmadéves hallgatóként részt vett a neuropatológiai laboratórium munkájában, majd később a labor vezetője is volt, nemcsak Környey Istvánnal, hanem Gulyáné Babával is sok éveken át munkakapcsolatban volt. Felkérésünkre írta meg emlékeit a klinikán folyó laboratóriumi munkáról. [Dezső Krisztina]

Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére

A Szent István emlékév megnyitása (1938. május 30.)

Bár a 34. Eucharisztikus Világkongresszus rendezvényei 1938. május 29-én véget értek, az ünnepségek azonban még nem, hiszen a kongresszus zárónapja után indultak meg a Szent István emlékév megemlékezései.

Május 30-án a Szent István jobbjának megtalálását ünnepli a katolikus egyház. Ezért választották ezt a napot az emlékév kezdőnapjaként.  A Szent Jobbot a reggeli órákban átvitték őrzési helyéről a Kúria nagycsarnokába, ahonnan egyházi körmenetben vitték a Parlament főbejáratához, az itt felépített oltárhoz. A bíboros-legátus miséje közben pedig felhangzott a felajánló imádság, amellyel Magyarország hercegprímása felajánlotta az országot Jézus Szent Szívének: „Fogadd magyar Hazánknak, melyet ebben az évben világraszóló nagy dicsőséged színhelyéül választottál, teljes odaadását és felajánlását, mellyel a mai napon Szentséges Szívednek szenteli magát. Nemcsak oltalmad alá helyezzük nemzetünk minden ügyét, vállalkozását és testi-lelki boldogulását, hanem egyúttal szent ígéretet is teszünk, hogy mindenben törvényeid szerint járunk el és példát adunk arra, hogyan kell tanításodat és parancsaidat a magán- és a közéletben megvalósítani. Áldd meg, édes Jézus, egész országunk, annak minden családját és intézményét és valamennyiünket egyenként most és mindörökké.”[1]

Read More »A Szent István emlékév megnyitása (1938. május 30.)

A 34. Eucharisztikus Világkongresszus negyedik napja, a búcsúzás vasárnapja (1938. május 29.)

A 34. Eucharisztikus Világkongresszus csúcspontját kétségkívül a vasárnapi záróünnepségek alkották. Reggel az Ünnepi Csarnokban a KALOT (Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága) 15.000 fős tagságának gyűlését tartották meg. A fiatatok az egyleti zászlók alatt, a menet élén hatalmas búzakalászos kereszttel vonultak az ünnepség színhelyére.  Gábor Miklós kiszombori gazdalegény nyitotta meg a nagygyűlést, aki arról beszélt, hogy milyen nagy az alkotni vágyás, megújulás vágya a falusi fiatalokban. Az ipari munkásság nevében Csurgay István köszönötte a faluról érkezett vendégeket. Marschall Ferenc volt földművelődésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet: „Ez a nagygyűlés több egy vasárnapi aktusnál, mert ebben a teremben a falu tett tanuságot arról, hogy nem tágított a kétezer esztendős krisztusi és a magyar igazság mellől. És ezzel ez a gyűlés történelmi jelentőségű eseménnyé vált. Történelmi biztosítékot látok a falu hűségnyilatkozatában, hogy ennek a nemzetnek lesz jövője, mert ez a magyar ifjúság a magyar jövendő, Krisztusból merít erőt és hitet.”[1]

Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus negyedik napja, a búcsúzás vasárnapja (1938. május 29.)