Charles Darwin 1831. december 27-én indult öt évig tartó világ körüli utazására a Beagle nevű háromárbócos vitorlás fedélzetén. Ez az utazás nemcsak Darwin életét változtatta meg, hanem az emberiségnek az… Read More »Charles Darwin Föld körüli útja
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2021. szeptember 13-án nyílott kiállításon a pécsi peacemaker-terápia kezdeteinek történetét ismerhetik meg a látogatók. A poszterek a pécsi eredményeket, statisztikákat az 1971-től induló beavatkozásokban közreműködő klinikákat, sebészeket, professzorokat, orvosokat mutatják be. A tárlókban a legkorábbi pacemakerektől a közelmúltban használt eszközökig, ritkaságokig ad teljes képet a kiállítás a terápiás eszközök fejlődéséről. A pacemakerek mellett a működésükhöz elengedhetetlen programozókat is meg lehet tekinteni.
A kiállítás 2021. december végéig tekinthető meg a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Szigeti úti aulájában.
Read More »A pacemaker terápia kezdete és a folytatás Pécsett
Az Erzsébet Tudományegyetem közművelődési tevékenysége
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyban nyitotta meg kapuit. Az elsőként felállított jogi kar 1914 októberében kezdte meg első félévét. A bölcsészkaron csak az 1917/18-as tanévben, míg az orvostudományi karon 1918 szeptemberében kezdődött meg az oktató munka. Az első időszakban az oktatás feltételeinek (tanszemélyzet, elhelyezés) megoldására kellett koncentrálni, majd a világháború következtében még nehezebbé az egyetem működése. Ezért ezekben az években a közművelődési tevékenységre még nem volt elég kapacitás. Azonban a háborús jótékonysági előadások tartásában, matinék szervezésében az egyetem is kivette részét, ha mással nem is, helyiségek átengedésével segítette a jótékonysági szervezetek munkáját.
Read More »„Az egyetemeknek kulturális feladata nemcsupán a tantermekre szorítkozik, hanem a társadalmi életre is” – A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének tevékenysége
Sajnovics Jánost (1733–1785) elsősorban úgy ismerjük, mint aki a magyar és a lapp nyelv összehasonlítása alapján elsőként bizonyította a magyar nyelv finnugor nyelvrokonságát. Ezt az eredményét azóta a történeti összehasonlító nyelvészet igazolta, bár a nyelvrokonság kérdésében újra és újra fellángolnak a viták – igaz, gyakran nem nyelvészeti vonalon. Jelen bejegyzés nem ehhez a vitához kíván hozzájárulni, hanem azzal a Norvégia északi részébe indított expedícióval foglalkozik, amelynek során megszületett Sajnovics műve, a Demonstratio. A könyv és az utazás története azért is érdekes, mert résztvevői eredetileg nem nyelvészeti terepmunkára készültek…
Read More »Sajnovics János csillagászati és nyelvészeti megfigyelései az északi sarkkörön túl
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó lenne egy kis ismertetőt írni az ajándékról. Ahogy nyomoztunk, kiderült, hogy a mikroszkóp ugyan Környey professzoré volt, de nem az ő családjától, hanem Gulya Lászlóné lányától, Bognár Józsefnétől kaptuk az adományt. A mikroszkópot a klinikaigazgató professzor utolsó munkanapján adta ajándékba legkedvesebb szövettani asszisztensének, Gulya Lászlónénak. Guseo András, már harmadéves hallgatóként részt vett a neuropatológiai laboratórium munkájában, majd később a labor vezetője is volt, nemcsak Környey Istvánnal, hanem Gulyáné Babával is sok éveken át munkakapcsolatban volt. Felkérésünkre írta meg emlékeit a klinikán folyó laboratóriumi munkáról. [Dezső Krisztina]
Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére
Bár a 34. Eucharisztikus Világkongresszus rendezvényei 1938. május 29-én véget értek, az ünnepségek azonban még nem, hiszen a kongresszus zárónapja után indultak meg a Szent István emlékév megemlékezései.
Május 30-án a Szent István jobbjának megtalálását ünnepli a katolikus egyház. Ezért választották ezt a napot az emlékév kezdőnapjaként. A Szent Jobbot a reggeli órákban átvitték őrzési helyéről a Kúria nagycsarnokába, ahonnan egyházi körmenetben vitték a Parlament főbejáratához, az itt felépített oltárhoz. A bíboros-legátus miséje közben pedig felhangzott a felajánló imádság, amellyel Magyarország hercegprímása felajánlotta az országot Jézus Szent Szívének: „Fogadd magyar Hazánknak, melyet ebben az évben világraszóló nagy dicsőséged színhelyéül választottál, teljes odaadását és felajánlását, mellyel a mai napon Szentséges Szívednek szenteli magát. Nemcsak oltalmad alá helyezzük nemzetünk minden ügyét, vállalkozását és testi-lelki boldogulását, hanem egyúttal szent ígéretet is teszünk, hogy mindenben törvényeid szerint járunk el és példát adunk arra, hogyan kell tanításodat és parancsaidat a magán- és a közéletben megvalósítani. Áldd meg, édes Jézus, egész országunk, annak minden családját és intézményét és valamennyiünket egyenként most és mindörökké.”[1]
Read More »A Szent István emlékév megnyitása (1938. május 30.)
A 34. Eucharisztikus Világkongresszus csúcspontját kétségkívül a vasárnapi záróünnepségek alkották. Reggel az Ünnepi Csarnokban a KALOT (Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága) 15.000 fős tagságának gyűlését tartották meg. A fiatatok az egyleti zászlók alatt, a menet élén hatalmas búzakalászos kereszttel vonultak az ünnepség színhelyére. Gábor Miklós kiszombori gazdalegény nyitotta meg a nagygyűlést, aki arról beszélt, hogy milyen nagy az alkotni vágyás, megújulás vágya a falusi fiatalokban. Az ipari munkásság nevében Csurgay István köszönötte a faluról érkezett vendégeket. Marschall Ferenc volt földművelődésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet: „Ez a nagygyűlés több egy vasárnapi aktusnál, mert ebben a teremben a falu tett tanuságot arról, hogy nem tágított a kétezer esztendős krisztusi és a magyar igazság mellől. És ezzel ez a gyűlés történelmi jelentőségű eseménnyé vált. Történelmi biztosítékot látok a falu hűségnyilatkozatában, hogy ennek a nemzetnek lesz jövője, mert ez a magyar ifjúság a magyar jövendő, Krisztusból merít erőt és hitet.”[1]
Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus negyedik napja, a búcsúzás vasárnapja (1938. május 29.)
Ezen a napon az Ünnepi Csarnokban a magyar leányifjúság gyűlésével indultak a programok. Mintegy 45 ezer fiatal lány töltötte meg a termet, ahol a középiskolások műsorát tekinthették meg a vidékről érkezett vendégek. Az eseményt megtisztelte jelenlétével József főherceg és felesége, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, Hász István tábori püspök és Mészáros János érseki helytartó is. Az ünnepség részt vevőit elsőként Stadler Frida, az Actio Catholica leánytagozatának vezetője köszöntötte, majd röviden felvázolta az ünnepség előkészítésének munkálatait, később Shvoy püspök üdvözölte a jelenlévőket, kérve őket, hogy életük minden szakában tartsák meg az eleven kapcsolatot az eucharisztiával. Végül Pintér László kalocsai teológia tanár ismertette az élőképjáték tartalmát, melyben női szentek életéből vett jeleneteket keltettek életre a szereplők.[1]
Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus harmadik napja (1938. május 28.)
A második nap ünnepségeit reggel 9 órakor a Hősök terén a katonák szentmiséje és közös áldozása nyitotta meg. A szentmisét a lyoni bíboros érsek celebrálta, míg a szentbeszédet Hász István tábori püspök mondta. A tábori püspök beszédében kiemelte, hogy „hajdan Szent István és Szent László királyaink a Seregek urának segítségét kérték nehéz harcaikban, a ma élő nemzedék az élet harcaiban erősítse meg magát az Úr Jézus szent testével.”[1] Az áldozók között volt József főherceg, Rátz honvédelmi miniszter és Sónyi Hugó, a honvédség főparancsnoka is.[2]
Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus második napja (1938. május 27.)
Az eucharisztikus kongresszus első napja, áldozócsütörtök kiemelt ünnepe volt a gyermekek és fiatalok tömeges áldozása a Hősök terén. Az eseményen hatéves kortól vettek részt az első áldozók, és általában 18-20 éves korig az ifjúság. Az rendezvény nem maradt el látványban az előző napi nyitó nagygyűléstől, hiszen a különböző egyesületek, iskolák, cserkészek egyenruháikban a vidéki fiatalság pedig népviseletben vonult fel. Az 1938-as emlékkönyv így számolt be a látványos felvonulásról: „hat-nyolcéves leányoktól a tizennyolcévesekig, inasleányoktól előkelő intézetek növedékeig; a falusi leányok égő virágmezői és apácanoviciák fehér, szürke, kék és fekete galambcsapatai, cserkészek és tarkainges virágos-kalapos, falusi fiúk ülnek és térdelnek, az ének és az ég alatt, miközben felettük, a főoltár magasságában Verdier bíboros, Páris érseke mondja a szentmisét […]
Read More »A 34. Eucharisztikus Világkongresszus első napja (1938. május 26.)